Amíg Mars uralkodik, addig Merkúr háttérbe van szorítva. A kettő még a végeláthatatlan tenger hátán sem fér meg egymás mellett.
Visszajövet még útközben kiszálltam a vonatból, hogy némi dobrudzsai benyomást szerezzek. A büszke hattyútól a pelikánig és flamingóig itt minden vízi madarat meg lehet találni. Rendkívül szerencsés voltam, mert annak az esztendőnek januárjában oly meleg idő volt, mint Görögországban vagy pláne Egyiptomban. Ez azonban ne tévessze meg az olvasót, mert az Al-Duna mentén gyakran szibériai hidegek uralkodnak, melyeknek hatása alatt méteres jégkéreg képződik. Ez különben ugyanannak az esztendőnek február havában be is következett.
Vadászszenvedélyemet sajnos igen szűk határok közé kellett szorítanom, mert erre a kirándulásra a Rosiori-ban szerzett puskámhoz csak 20 töltényt bírtam szerezni. Libákra tett szép golyólövésekkel némileg kárpótoltam magamat.
Amint az ember a Duna jobb partján Dobrudzsa földjére lép, az oláh világnak vége szakad. A lakosság bolgár vagy mohamedán, ami annyit jelent, hogy török, illetőleg tatár. Az oláh elleni gyűlöletnek csak az a végtelen megvetés szab határokat, melyet a büszke török úri faj hozzátartozói éreznek az országnak politikai értelemben vett urai ellen. És dacára annak, hogy az anyagi hatalom az oláhok kezében van, a török-tatároknak mégis az a meggyőződésük, hogy a "bej"-ek egy faji szempontból magasabb osztályba tartozó emberek, akikkel való érintkezés minden tekintetben megtiszteltetést jelent. Egy kávéházi beszélgetés, melyet alkalmam volt meghallgatni, meggyőzött arról, hogy fenti állításom teljesen megfelel a valóságnak. Magasabb rangú oláh közigazgatási hivatalnok ugyanis azzal dicsekedett, hogy ő valamely-"bej"-nek mindennapi vendége volt és vele a "tabletta" játékot gyakorolta. Ez az állítás a többieket csak gúnyos hahotára bírta: "Ezt csak akkor fogják elhinni, ha az a hithű mohamedán úr a hanban (kocsmában) az ő jelenlétükben szalonnát fog enni és sarapot (bort) fog inni."
Kommentek