avagy a Magyar Fizikus VándorGyűlés 2010-ben :D
Szerény intézményünkben, a PTE TTK-n tartották meg a 3 évente megrendezett eseményt. A célja a magyar fizikus társadalom meghatározott időközönkénti seregszemléje, megbeszélni a pénzügyi és az ahoz kapcsolódó szociális-politikai kérdéseket, és persze nem utolsó sorban megtekinteni, ki mit haladt kutatásával az elmúlt időszakban. No most. Ezen két dolgot tanultam, mégpedig:
1.) A fizikus az fizikus. Bármikor, ha roma gyerekek potyognak az égből, akkor is. És mint ilyen, bármilyen feladatot fizikusként old meg, optimalizálásban úgyis ő az istenkirály-császár. Persze az nem tartozik a feladat körébe, hogy minden paraméterre optimalizáljon. Ebből kifolyóan mit csinál a fizikus? "Mi, fizika vándorgyűlés? Előadás lesz?? AKKOR ELŐADÁSSSS...!!!" Vagyis CSAK előadás és SOK előadás. Az elmúlt 4 napban (ebből 2 nap csak fél nap volt!) mintegy 45 előadást hallgattam végig, amiből csupán csak 3 dolog következett:
- összezsúfolták, mint állat, ergo nem maradt idő az előadásokra (mindegyik csak fél órát kapott)
- nem maradt idő a kérdésekre (nem egy olyan téma volt, amin 2-3 órát lazán el lehetett volna beszélgetni)
- és persze szünet sem volt (de, 1-1 10(!) perces de. és du., na addig bírd ki wcvel... plusz még az 1 órás ebédszünet, de az is csak 13kor, persze mindig elcsalták az időt, ugyhogy fele se maradt :D)
A magam részéről én inkább 2 hetesre írtam volan ki, így a 10 munkanapon lett volna idő az előadásokra és beszélgetésekre, hétvégén lehetett volan nyugodtan utazni és kirándulni és így talán nem szívta volna le mindenkinek az agyát.
2.) A fizikus úgy beszél, ahogy az orvosok írnak. Azt hittem, hogy egyik meg-nem-nevezett oktatóm kivételes tehetségnek számít artikulálatlan kiejtés kategóriában, de nem, itt majdnem minden előadónak voltak gondjai a szavakkal. :D A másik poén az az volt, hogy hiába raktak oda nekik mikrofont, vagy a vetítővásznat bámulták, és így elfordultak a mikitől, vagy az emelvény mellé álltak és így - hát - elbeszéltek a miki mellett. :D Volt olyan 60 éves előadó, akinek szóltak, hogy a mikrofonba beszéljen, de nem hallotta. :D
Szóval summa-summárum, elfáradtam, de nagyon, a napi 10 óra tömény és állandósult fizikaelőadástól. Akit hallgattam volna, az rövid volt, akit meg nem, az hosszú. Már első nap az este-tízig-ácsorogd-végig-a-poszterkiállítást-os se tetszett (bár volt, amikor magyaráztak nekem (megint csak akkusztikailag nem értettem), de szerencsére a fizikus felhasználóbarát és nem vár reakciót :D, megelégedtek a HMB-vel [hümmögés-mosolygás-bólogatás]). Mondjuk voltak vagy 200-an, de ebből maradt utolsó napra vagy 40 :D, a többi kikészült az előző esti villányozástól, gondolom berúgtak, mint állat. :D A részeg fizikus mindig rálép a vezetékre, így akarja megnézni, merről jön az áram. A váltóáram. :D Lényeg a lényeg, 3 év múlva én is megyek előadni. És legalább nem kell fölovasó program.
Kommentek